Közeledve a választásokhoz egyre többen kérdezik meg tőlem, hogy milyen eredményre számítok. Ilyenkor mindig Török Gáborosra veszem a figurát és valami olyasmit mondok, hogy még bármi lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne egy elképzelésem a végeredményről, de tanulmányaim alatt megtanultam, hogy egy elemző nem rendelkezik természet feletti képességekkel. Nem tudja megmondani biztosan, hogy mi lesz a választás eredménye, csupán a rendelkezésre álló információkból következtet, hogy jelen állás szerint mi a legvalószínűbb forgatókönyv.

Nem árulok egy nagy titkot, ha azt mondom, a Fidesz valószínűleg megnyeri a választásokat. Az igazán érdekes kérdés az, hogy milyen arányban, illetve hogy a többi párt hogyan szerepel majd. A mostani közvélemény-kutatások szerint a kormánypártok támogatottsága 50% körül van, ami elég lenne egy újabb kétharmados győzelemhez. Vannak azonban olyan tényezők, amik növelik a bizonytalanságot, ezeket veszem most sorra.

1. Részvételi arány: Az eredményre komoly befolyással lesz, hogy hányan mennek el szavazni. Egy alacsony választási részvétel esetén (60% körül vagy akár az alatt) a Fidesz megszerezheti a kétharmadot, a felmérések szerint ugyanis a kormánypárti szavazók a legaktívabbak. Egy magas választási részvétel ellenben az ellenzéki pártoknak kedvezne és egyben a Fidesz kétharmados esélyeit is nagyban rontja.

2. Bizonytalanok és rejtőzködők: Az utóbbi hónapokban csökkent a pártot választani nem tudók vagy nem akarók aránya, de még így is a választókorú lakosság 25-30%-áról nem tudjuk, kire szavaz majd április 6-án. Ez még midig elég magas arány, kérdés, hogy őket végül tudják-e mobilizálni a pártok és hogy kire voksolnak majd. Bár nem tartom valószínűnek, hogy a következő 1 hétben jelentős változás állna be a bizonytalanok számát tekintve, de mindenképpen rejt magában némi kockázatot. A rejtőzködők szintén nem könnyítik meg a politológusok dolgát, bár az utóbbi hetekben egyre többen vállalták fel preferenciájukat és ezzel együtt nem meglepő módon növekedett a Jobbik támogatottsága. Nem régiben két közvélemény-kutatás is 20% körül mérte a jobbik a támogatottságát, ami komoly eredmény lenne, de én nem tartok valószínűtlennek egy 20% fölötti eredményt sem.

3. Átszavazók: Egy a napokban megjelent Szonda Ipsos kutatásból kiderül, hogy kb. 900.000 pártot választani tudó szavazó még nem döntötte el biztosan, kire adja le a szavazatát. A Fidesz számára reális veszélyt jelent hogy szavazóik egy része a Jobbikot támogatja majd (akár úgy, hogy szavazatát megosztja) míg a baloldali összefogás szavazóinak egy jelentős hányada az LMP-re voksolhat.

+1. Külföldi szavazók: Mikor a határon túli magyarok szavazati jogot kaptak, sokan gondolhatták azt, hogy ezzel a Fidesz bebiztosította magát a következő 4 évre is. Nem régiben az 500.000. külhoni magyar is letette az állampolgári esküt, azonban végük felük sem regisztrálta magát a választásokra. Kb 200.000 állampolgár szavazhat külföldről, de az ő részvételi szándékukról és pártpreferenciájukról szinte semmit sem tudunk. Legnagyobb részük minden bizonnyal a Fideszre szavaz majd, de nem kizárt, hogy például a Jobbikot is sokan támogatják majd.

Mindent figyelme véve elképzelhető, hogy a Fidesz ismét kétharmadot szerez, míg például az LMP be se jut, de az sem kizárt, hogy a Fidesznek csak szűk többsége lesz és a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt lesz a parlamentben.